Mystic Grill

"Igen gond van. Itt ül előttem és úgy hívják Mason."*Mondtam neki gondolatban. Jó nagyokat kortyoltam a koktélomba, majd letettem a poharam az asztalra.*
-Nincs semmi gond.. csak tudod most költöztem és a New Yorkból idáig tartó út egy kicsit megterhelő.* Újra a számhoz emeltem a poharam és kinéztem az ablakon. Majdnem visszaköptem az italt, a kirakat mögött ott állt ő.. ő aki átváltoztatott. Csuklya volt a fején de még így is felismertem. Nem csinált semmit, csak állt és bámult rám.. ez volt az egészben a legijesztőbb. Néhány másodpercig farkasszemet néztünk aztán elfordítottam a fejem és magam elé bámultam. Hirtelen nem tudtam mit tegyek, aztán felötlött bennem a gondolat, hogy a mosdónak van egy ablaka.*
-Elnézést.*mondtam és felálltam . Elindultam a WC felé gondosan ügyelve arra, hogy Maria felé menjek. Mikor mögé értem megböködtem a hátát remélve, hogy veszi az adást. Besiettem a női mosdóba és szinte bevágtam magam mögött az ajtót. Szerencsére senki sem volt bent. Az egyik kezemmel a markomba fogtam egy csomó hajamat és a másikkal a csapnak támaszkodtam. A hirtelen jött ijedelemtől hányingerem lett. Vettem néhány mély levegőt de nem segített. Megnyitottam a csapot és leöblítettem az arcom. Kicsit segített de még mindig nem volt az igazi. Az ablakhoz léptem és kinyitottam. Friss levegő jött be rajta és ettől szinte teljesen rendbe jöttem. Ráültem a párkányra és úgy vártam, hogy Maria utánam jöjjön. Így viszont védetlenül hagytam a hátam. Valaki megragadott hátulról és kirántott az ablakon. Egy sikoly tört elő a torkomból de szinte azonnal el is halt, mert az a valaki betapasztotta a szám. Tompán puffanva értem földet a grill mögötti sikátorban.*

-Van valami baj? Olyan feszültnek tűntök.

-Ohh.*Nyögtem ki.* Részvétünk a testvére miatt.* Sandítottam Beckyre.*
-Rendben!*Egyeztem bele a tegeződésbe, mire Becky megköszörülte a torkát, poharát a magasba emelve. Elnevettem magam azon, amit mondott.*
-A bébi fókákra!*Koccintottam vele nevetve, majd Masonnel is és ittam egy kortyot az italomból.*
"Hogy ennek lánynak, honnan jutnak ilyenek az eszébe?"

-Nem számolom a napokat, de kb. fél hónapja. A testvérem itt lakott, de nemrég meghalt. Tudja mit? Tegezzük egymást! *Ajánlottam fel.*

*Majdnem hangosan felnevettem amikor Maria rendelt magának egy Bloody Mary-t. Végül áthívta az asztalunkhoz Masont amit kicsit furcsálltam a dolgot, de nem szóltam közbe, biztos van vele valami terve. Amikor Maria bemutatott Masonnek vígan integettem neki egy sort és végre megérkeztek a rendeléseink. Úgy vettem a kezembe az enyémet, mint egy csodát és már alig bírtam megállni, hogy ne igyak bele. Kevés alkoholt szoktam fogyasztani, de ennek a koktélnak sosem tudtam ellenállni. Maria tovább érdeklődött mézesmázos hangon Mason iránt és megtudtuk, hogy nem sok ismerőse jár-kel errefelé. Végül kicsit magasabbra emeltem a poharam és megköszörültem a torkom.*
-Hát akkor igyunk.. a bébi fókákra.*mondtam, de csak azért, hogy végre beleihassak a koktélba. *

*Majdnem hangosan felnevettem amikor Maria rendelt magának egy Bloody Mary-t. Végül áthívta az asztalunkhoz Masont amit kicsit furcsálltam a dolgot, de nem szóltam közbe, biztos van vele valami terve. Amikor Maria bemutatott Masonnek vígan integettem neki egy sort és végre megérkeztek a rendeléseink. Úgy vettem a kezembe az enyémet, mint egy csodát és már alig bírtam megállni, hogy ne igyak bele. Kevés alkoholt szoktam fogyasztani, de ennek a koktélnak sosem tudtam ellenállni. Maria tovább érdeklődött mézesmázos hangon Mason iránt és megtudtuk, hogy nem sok ismerőse jár-kel errefelé. Végül kicsit magasabbra emeltem a poharam és megköszörültem a torkom.*
-Hát akkor igyunk.. a bébi fókákra.*mondtam, de csak azért, hogy végre beleihassak a koktélba. *

-Meg amúgy sincs itt sok ismerősöm.*Mondtam Mason, amin őszintén meglepődtem.*
-Valóban?*Nem is próbáltam leplezni a meglepettségem.* Meg nem mondtam volna, hogy maga is új itt. Olyannak tűnik, aki már ismeri erre a járást, az embereket.*Mondtam kedvesen. Közben pedig megérkeztek az italok, amiket rendeltünk.*
-Köszönjük.*Mondtam a pincérnek.*
-És mondja csak kedves Mason. Maga mikor érkezett?*Kíváncsiskodtam.*

-Persze, szívesen átülök. *Elindultam az asztaluk felé és leültem.*
-Azért, mert szeretném jóvátenni a bunkóságomat és mert szimpatikusak. *Egy kis szünet után ismét megszólaltam.*
-Meg amúgy sincs itt sok ismerősöm.

-Ó, köszönjük!*Bólontottam felé ezzel is erősítve a gesztust. Közben Becky leintte a pincért.*
-Én, csak egy Bloddy Maryt.*Adtam le a rendelésem. Közben Becky ijedt arccal megkérdezte beárulm-e "anyánál"*
-Majd meglátom, hogy viselkedsz...*Vigyorogtam rá gunyorosan.De ő közben Már a férfénál érdeklődött.*
-Mondja csak ekedves Mason, nem ült át ide az asztalunkhoz?*Érdeklődtem én is.* Én Maria vagyok.*Nyújottam neki kezet.* Ő pedig Becky.*Mutattam a lányra, akinek úgy tűnt nicns sok kedve ehhez az egészhez. Nekem sem volt az igazat megvallva,de informálódni midnig kell.*
-Meglepő, hogy milyen kedvesek itt az emberek. Pár napja vagyok csak de mintha mindig is itt éltem volna...*Jegyeztem meg Masonnek.*

*Olyan mélyen elmerengtem egy korsó sör mellet,hogy amikor az órámra néztem,majdhogynem hanyatt estem.*
-Ó,a franc...*nyögtem fel közben lepattantam a székről a sör árát a pultra tettem*
-Kössz szépen! *mondtam a csaposnak ahogy indultam kifelé,de hirtelen megálltam és visszafordultam*
-Csak egy kérdés!Bo mikor dolgozik?
-Hát mostanság biztos,hogy nem,mert kórházban van...*törölgetett egy poharat közben*
-Hooogy? *gúvadtak ki a szemeim*
-Igen,állítólag komoly a dolog...
*Már a Grillben sem voltam,a kórház felé vettem az irányt.Haza majd később megyek.*

"Ja hogy testvérpárt játszunk!"
*Sűrűn bólogattam arra, hogy még nem rendezkedtem be, ami 100%-ban igaz is volt, de Maria mégis meggondolta magát és elfogadta a meghívást. Megvontam a vállam. "Ajándék italnak ne nézd a.. fogalmam sincs miét." Intettem az egyik pincérnek aki készségesen oda is jött hozzám.*
-Egy sex on the beach koktélt kérek a citrom lé helyett áfonya lével az ő számlájára.*böktem Mason felé, aki csak bólintott a pincérnek és az el is viharzott. Rémült arccal pillantottam Maria felé.*
-Ugye ne fogod elmondani anyunak, hogy ennyire jártas vagyok a koktélok terén?*miközben fapofával beszéltem, magamban halálra röhögtem magam az egész szituáción. Végül elmosolyodtam és Mason felé fordultam.*
-És minek köszönhetjük a meghívást kedves Mason?*kérdeztem egy 1800-as évekből való milédit megszégyenítő hangsúllyal.*

-Rendeljenek kedvükre. Állom a fogyasztást. Amúgy Masonnek hívnak.
*Mutatkoztam be.*

-Kösz, hugi. Ez tényleg sokat lendít az önbizalmamon.*Mosolyogtam Beckyre és reméltem, hogy jól hozom a civakodó testvér szerepét.*
"Még nem is tudod, milyen jól..."*Böktem oda neki gondolatban. Közben a férfi megkérdezte meghívhat-e minket egy italra.*
-Öhm, az az igazság, hogy lassan menni készültünk. Holnap nekem dolgoznom kell és még a hugi sem rendezkedett be nálam teljesen. *Mosolyogtam rá* Ugye Becky?*Kérdeztem a lányt, viszont a férfi úgy tűn nagyon meg akar hívni minket.*
-De egy italtól még nem dől össze a világ. Igaz.*Mosolyogtam tovább.Lassan kedztem úgy érezni magam, mint valami vadalma ettől a sok vigyorgástól.*

*Leesett, hogy Maria próbál lehalkítani, hogy ne beszéljek ilyenekről nyilvános helyen. Vettem a lapot és nem feszegettem tovább a témát. Aztán megkérdezte, nem téptem-e le néhány fejet a mosdóban.*
-Ó de igen..nyugi a holttesteket lehúztam a wc-n..lehet, hogy lesz egy kis dugulás.*mondtam komoly gondolkodó arcal, majd elmosolyodtam.*-Viccelek. Ettől a löttytől ritka jó hangulatom van.*megböködtem a vodkás üveget és töltöttem belőle még egyet, majd az is a hasamban landolt*-Bár lehet, hogy a pláza macák szívatása dob fel ennyire..
*Miután befejeztem az a fickó kezdett beszélni beszélt Mariához és nagyon úgy tűnt, hogy kemény bókokkal bombázza. "Jézus ezek mit csináltak amíg távol voltam?" Maria rám mosolygott, láthatóan valamit nagyon próbált a tudatomra hozni, de csak nem tudtam rájönni miről lehet szó.*
-Hát jól tartod magad az szent.*mondtam, de már meg is bántam. Belekortyoltam a vodkába, hogy ne kelljen Mariára néznem, miközben eljut az agyáig, hogy arra célzok, hogy hány éves valójában.*

-Meghívhatom önöket egy italra?

*Becky válaszára vártam, de helyette apultnál ülő férfi hangját hallottam. Érdeklődve fordultam felé.*
-Osztálytársak?*Kérdeztem nevetve, mikor a férfi hozzám szólt.* Szép is volna, újra annyi idősnek lenni, mint ő.*Mosolyogtam Beckyre jelezve, hogy a szerep szerint ő most a húgom, ha törik, ha szakad. De jól esik, köszönöm. Ezekszerint jól tartom magam.*Nevettem fel.*
"Annyira utálok bájcsevegni, de néha muszáj. Fenn kell tartani az álcát."

-Ó, semmi gond. Én voltam bunkó. A húga? Ki sem néztem volna önből. Azt hittem, hogy osztálytársak lehetnek.
*Bókoltam.*

*Becky hamarosan fölpattant, és eliramodott a WC-felé. Elgondolkodtam rajta, hogy utána kellene menni, de inkább maradtam.*
-Bocsásson meg a húgomnak!*Szóltam oda a férfinek.* Néha elég hamar felkapja a vizet.*Szabadkoztam majd megittam a maradék italom és töltöttem magamnak a vodkából. Közben Becky visszatért.Furcsán néztem rá, mikor azt kérdezte érzem-e a férfi furcsa szagát.Észrevétlenül beleszippantottam a levegőbe és tényleg valami furcsát éreztem.*
-Aha *Nyögtem ki tömören és reméltem, hogy felfogja, talán ez most nem a legmegfelelőbb helyszín megbeszélni ezt.*
-Remélem a WC-ben nem haraptad le senki fejét...*Mondtam neki mosolyogva.*

*Felhorkantam a sör hallatán. " Attól még én sem rúgnék be..vagyis emberként sem most meg főleg." Maria eltátogott felém egy nyugit, úgyhogy meg is nyugtattam magam. Végül is egy ember mit tehetne ellenem?? Végignéztem magamon, jól elsikerült áztatnom magam.*
-Pillanat, rendbe szedem magam.*mondtam Mariának és a mosdó felé mutattam. Felálltam a székről és a női wc felé vettem az irányt. Út közben elhaladtam a műkörmös pasas mellett és neki is olyan fura szaga volt. Az már biztos, hogy a vámpíroknak nem ilyen a szaguk. "talán azzal a lánnyal rokonok." Morfondíroztam és elértem a mosdót. Benyitottam és két tini pláza cica épp akkor kente magára a hetedik réteg festéket. Mosolyogva mentem be az ajtón. "Ez jó lesz." Persze az a két liba megbámulta a nem a párizsi divat szerinti öltözékem amíg a kéztörlők felé mentem. Kihúztam párat és a tükör elé álltam. Nekiálltam törölgetni a pólóm, miközben megszólaltam.*
-Jajj ez a Chris.. túl szenvedélyes. Kétpercenként akarja csinálni.*Az egyik lány szemen bökte magát a szempillaspiráljával a hallottakon.*-Most is ledöntött és egy pocsolyában landoltunk.. de őt nem zavarta. Végül is elég izgató volt a selymes vízben csinálni.*A két lány már nem bírta tovább szinte kirohant a mosdóból, mire én hangosan kacarászni kezdtem. "Jajj de imádom ezt csinálni." Még néhány percig törölgettem a pólóm és amikor már úgy láttam nem tudok több vodkát felitatni róla visszamentem Mariához. Megint éreztem a férfi fura illatát. Leültem a székre és beszélni kezdtem.*
-Te is érzed?*mondtam halkan.*-Fura a szaga.. nem tudom hova tenni.*összeráncoltam a szemöldököm a töprengésben.*

-Ez nem attól függ. Nemtudom meddig bírod, de szerintem ettől az üvegtől maximum pityókás leszel.*Feleltem miközben megérkezett az ital. Becky azonnal töltött magának, s már megitta volna, mikor valaki odaszólt hozzánk. Ennek következtében, azonban szépen leburította magát. De nem tud idegesnek, csupán lazán vissza szólt a pultnál ülő férfinek.*
"Oké, félteni már nem kell annyira az idegenektől..."*Állapítottam megmagamban, végül Becky egy kicsit kétségbe esett pillantásával találtam szembe magam.*
-Nyugi.*Tátogtam neki.*

-Bocsi, nem akartam bunkó lenni. Biztos a sör beszél belőlem.
*Fogtam az egy korsó sörre, amitől képterlenség berúgni.*
"Úgyse tudja mennyit ittam."

*Nem nyugodtam meg attól amiket Maria mondott, de viszont igencsak helyeseltem amikor rendelt egy egész üveg vodkát.*
-Szóval, ha emberként elég gyorsan berúgtam, akkor most vámpírként egy normális ember szintjén állok?*kérdőn néztem Mariára és bár tudtam, hogy jókat mulatozik a hülye kérdéseimen, de nagyon sok mindent meg kellett még tanulnom, főleg az ilyen mindennapi dolgokat. Közben megjött az üveg vodka és már egy újabb pohárral töltögettem, de valaki közbeszólt. "Mikre képes a műköröm?!" A kezem megállt a levegőben aminek az lett a vége, hogy kiborítottam egy jó adag vodkát. Oldalra sandítottam, egy férfi ült a pultnál és az általam kreált lyukra meredt. Hirtelen azt sem tudtam fiú vagyok-e vagy lány, de végül szűziesen elmosolyodtam.*
-Nincs rajtam műköröm bunkó. De ha már annyira meg akarod tudni mikre képes csináltass magadnak.. cukin néznél ki vele.*Ha valamit megtanulhat az ember New York utcáin az az, hogy hogyan kell lekoptatni valakit. Gondoltam, hogy ezzel még nincs vége, úgyhogy egy " Úristen most mi lesz??" pillantást vetettem Mariára.*

-Hát pedig másképp nem fogod megszokni őket. Tudom, hogy nehéz... Hidd el, tudom.* Mondtam és megnyugtatóan a kezem az övére tettem. Szinte remegett. Hamarosan rendelt megának egy újabb adagot. Majd még egyet.*
-Tudja, mit hozzon ide az egész üveget!*Szóltam pincér után, mire meglepődve, de bólintott.*
-Igen be tudunk rúgni, de vagy háromszor-négyszer annyi alkohol mennyiségtől, mint az emberek.*Feleltem a kérdésére.*
-Figyelj, sajnálom, hogy az előbb úgy mellőzve lettél. Tudod Godriccal tényleg nagyon régóta ismerjük egymást, na meginformáció forrásnak sem utolsó a pasas, mégha ő erről nem is tud. Elég sok mindent meg tudtam most...*Mondtam elgodnolkodva.* Szóval sajnálom.

*Miközben ittam, észrevettem, hogy egy lány egy nagy darabot vájt ki az asztalból. Megszólítottam.*
-Mikre képes a műköröm?!

-Úgy érzem magam, mint egy róka a tyúkólban, szóval nem túl jól. *Válaszoltam Maria kérdésére. Fel sem tűnt, hogy Godric eltűnt. Most nem tudtam odafigyelni a társalgásukra-amiből szinte egy szót sem értettem- és előtérbe került a szomjam. Önkéntelenül is kapargatni kezdtem az asztalt és arra figyeltem fel, hogy egy elég mély vájatot csináltam a fában. Meglepődve rántottam el a kezem és megbámultam a művemet. Felhúztam a szemöldököm és az üres vodkás poharamat ráraktam az asztal sérülésére, hogy a mellettem elhaladó pincérek ne vegyék észre. Az üres pohárra nézve eszembe jutott, hogy a piától könnyebben viselem el az emberek illatát. Intettem az egyik pincérnek és rendeltem még egy kört, de amikor a pincér azt mondta "máris" a leheletének édes illata elérte az orrom. Halkan felnyögtem amikor a pincér tovább állt és a körmöm a tenyerembe kellett vájnom, hogy ne vessem utána magam. Felhúztam a térdeimet és átkaroltam őket, majd ringatni kezdtem magam, amíg a piára vártam. Már ott tartottam, hogy nem bírom tovább, mikor egy kéz egy kis poharat tett elém. Felkaptam a vodkát és egyszerre leküldtem. Az ital lángra lobbantotta a nyelőcsövem és így tényleg könnyebb volt elviselni az emberek illatát. De persze az égő érzés sem tartott sokáig, úgyhogy rendelnem kellett egy következőt.*
-A vámpírok képesek berúgni?*kérdeztem Mariától, hogy lefoglaljam magam a következő pohár érkezéséig.*