*Csak bámultam ki az ablakon és nyomorúságos életemen töprengtem.*
"Ez egy rakás szar...Akárhonnan is nézem..."
*A nagy filozofálásomban elmerülve nem vettem észre,hogy már megettem mindent.Így az üres zacskóban tapogatóztam.Mikor felfogtam,hogy elfogyott,megadóan felsóhajtottam.Felálltam a székről,kidobtam a zacskót és a szobámba mentem.*
"Tudom,hogy szar az életem erre legalább rájöttem...de azt még mindig nem tudom,hogyan jutok el Stefékhez..."