Mystic Falls-i főút

-Ne picsogj itt nekem...fogd a nőt és fuss. *Elnevettem magam,de úgy látszik,csak nekem volt vicces.Mikor mindketten kiszálltak a kocsiból,még néztem őket egy darabig.Olyanok voltak,mint két idegen.Megráztam a fejem és elindultam Aileen felé.Mikor odaérte,lehúztam az ablakot és kiszóltam neki.*
-Elvigyelek? *Kérdeztem tőle sután.*

*Egyből befejeztem a röhögést Gabe süketelésére.*
-Mi van? *rökönyödtem meg*Én csak vicceltem Gabe!Te most komolyan el akarsz menni vele? *mutattam Aileen után és vágtam egy kis fintort is valószínűleg mert Gabe olyan villámokat szórt a szemével,hogy megadtam inkább magam.*
-Jól van,jól van bátyó...*emeltem fel a kezem védekezés képp* De ha hulla zsákban hoznak vissza összevakarlak és én nyírlak ki.Csak szólok előre...
-Nah Rena...*fordultam hozzá hátra* utunk itt véget ért.Gyere,haza kísérlek.*mondtam kedvesen*

*Oldalra fordítottam a fejem,ahogy Josh is tette.Ennyire látszik,hogy ikrek vagyunk.És valóban...Aileen széles vigyor kíséretében integetett.Josh mellettem felröhögött,a visszapillantó tükörben láttam,ahogy Rena a szemét forgatja.Nekem meg halvány lila gőzöm nem volt,hogy mit csináljak.Pár pillanat múlva eldöntöttem.*
-Oké...ti menjetek haza gyalog.Úgysem fáradtok el benne annyira. *Mnodtam és leálltam az út szélén.*
-De ha lehet,ne hagyd magára... *Böktem a fejemmel Rena felé.*
- Én meg elviszem...úgyis beszélnem kell vele. *Sóhajtottam.*

-Nem is mutogatok! *vitatkoztunk mint a tíz évesek*
-Tőlem kérdezed? *néztem egy nagyot*
-Te...ez..integet? *oldalra döntöttem a fejem hitetlenségemben,majd pukkadozni kezdtem a nevetéstől*
-Tényleg integet neked!Ha nagyon ötleteket akarsz hallani vedd fel és vidd el,ahova menni akar!De előbb tegyél ki minket! *röhögtem még mindig,majd hátra sandítottam Renara,aki csak fintorgott és a szemét forgatta.*

-Nem,de....hagyjuk. *Mondtam lemondóan és próbáltam az útra koncentrálni,mikor megláttam Őt.Aztán a Josh is észrevette és mutgatni kezdett feléje.*
-Az istenért,ne mutogass már. *Szóltam rá és egy pillanatra zavarba jöttem.Aileen az út mentén állt és stoppolt.Eszméletlenül jól nézett és nagyot nyeltem,mikor valahogy kiszúrt magának.*
-Bassza meg,most mi a francor csináljak? *Néztem Josh-ra*

-Remek!Vesszünk össze mind megint! *emeltem feljebb a hangom*
-Az egyik nem beszél,a másik lelép...még valaki akar valamit? *kérdeztem idegesen,majd a szélvédőn kipillantottam és először azt hittem rosszul látok.*
-Te Gabe...az ott...nem...?

*Senki sem akart nekem megállni.Kezdtem ideges lenni ettől.*
"Az oké,hogy én bunkó vagyok és hasonlók...de az emberek!Nekik vannak érzéseik?És így továbbhajtani....Szégyen!"
*Távolabb sétáltam,hátha rossz a háttér és ezért nem áll meg senki.Na nem mintha sokan furikáztak volna,de az a kevés autós sem akart megállni.Egy 50-100méterrel arrébb mentem és ott próbálkoztam.*

*Kiálltam a főútra minden féle csomag nélkül és ami már jól bevált a múlt évtizedekben,újra használni kezdtem.Jobb kezem kinyújtottam és a hüvelykujjam felfelé mutattam és stoppolni kezdtem.Elment előttem egy autó,két autó,három...*
"Mi van ezekkel?Valaki nem akar nekem megállni???"

*Kicsit furcsálltam, hogy ilyen gyorsan belement, aztán leesett, hogy meg sem akart hívni magához..mármint úgy, hogy költözzek hozzá. "Jesszusom Becky ezt jól megcsináltad. Legközelebb elszámolok ötig mielőtt megszólalok." Akkora bocsánatkérő szemeket meresztettem Mariára, mint a telihold és remélem megérti, mert kínomban nyikkanni sem mertem. Kibámultam az ablakon és nekiálltam rágcsálni a körmöm.. még életemben nem égettem be magam egy nap alatt ennyiszer. Néhány perc múlva elértük a hotelt és kipattantam a kocsiból.*
-Mindjárt jövök.*szóltam vissza a kocsiba és becsuktam magam mögött az ajtót. Besiettem a hotelbe és egyből a szobám felé vettem az irányt.*

*Hirtelen megáltt benenm az ütő, mikor azt mondta, össze akarja szedni a cuccait.*
"Nem akarlak magamhoz költöztatni kis lány, héj!"*Mondtam neki gondolatban.*"Viszont nem is rossz ötlet. Legalább lesz, aki vigyázz a házra nap közben."*Morfondíroztam el, és ezzela lendülettel megis fordultam.*
-Rendben...*Feleltem tömören.*

*Elmosolyodtam Maria válaszán az én kis személyleírásomra. Nem is emlékeztem, hogy mikor vidított fel valaki utoljára.-Hát azzal semmi bajom, hogy hozzád megyünk, de a cuccaim a hotelben maradtak.*mondtam a hüvelykujjammal hátra mutatva. A lelki szemeim előtt megjelent az a férfi ahogy a cuccaim közt matat és eléggé elszörnyülködtem. Már csak az hiányzik, hogy megtalálja a naplóm..azzal beteljesülne a perverz feje minden vágya. Kérlelően kezdtem nézni Mariára.*
-Kérlek.. két perc alatt összepakolok és mehetünk is de ott van.. néhány személyes holmim is, meg a ruháimat sem ártana magamnál tartani.*Próbáltam keresni valami ürügyet, de biztos, hogy nem sokat jelent egy vámpírnak néhány ruhadarab.*

-Úristen!*Mondtam elszörnyedve.*
"Hogy lehet valaki ennyire...perverz?"*Kérdeztem magamtól.*
-Aha, hát ha látom, majd szólok.*Mondtam mosolyogva.De úgy néz kis Beckynek is feétűnt, hogy nem a hotelhez tartunk.*
-Hozzám.*Feleltem egyszerűen.*Ha már felajánlottam, hogy segítek, segtísek rendesen.

-Azt nem tudom, hogy itt él-e, de múltkor összefutottam vele az erdőben.. hozzávágott egy fához és eltűnt. Viszont utána betört a hotelszobámba és figyelte ahogy fürdök. *Ahogy ezt kimondtam fülig elvörösödtem."Miért csúszik ki minden a számon?!" Zavaromban kibámultam az ablakon és nem a hotel felé mentünk. Talán csak egy rövidebb út.*
-Rövid fekete haja van ami kicsit göndörödik és barna szeme, vagy fekete azt nem tudom. Kb 180 centi lehet..ja és férfi.*Nem úgy tűnt, hogy ezek alapján bárki segíthetne nekem.. úgy mégis hány ilyen ember rohangálhat az utcákon?
Hallgattam amiket Maria mondott..szóval 150 évnél már biztos öregebb.. már csak a gondolatba is belefáradt az agyam, hogy mi mindent láthatott és ahogy beszélt arra következtettem, hogy az emberek régen halomra ölhették a vámpírokat. Megint kinéztem az ablakon és nem éppen a hotel felé tartottunk. Kezdtem bepánikolni "és ha átvert?" Lenyugtattam magam, felajánlotta a segítségét, úgyhogy meg kéne benne bíznom.*
-Hova megyünk? *kérdeztem meg egyszerűen.*

-Itt él?!*Kérdeztem meg lepetten.* És, hogy néz ki. Hátha tudok segíteni...*Mondtam kicsit elgondolkodva.*
-Tudod az a helyzet, elég sokan vagyunk itt mostanában.Ami azért veszély. Mert ha egy valaki lebukik, lehet, hogy az összes lebukik. Én nem akarom, hoyg megismétlődjön az ami 150 évvel ezelőtt történt.*Még a gondolatba is beleborzongtam. Közben lekanyarodtam egy utcába, de nem a hotelhez vezetett, ahnem a házamhoz.*

*Gabriel és én némán ültünk a kocsiban,egy szót sem szóltunk egymáshoz,pedig Sheverport nincs közel Mystic Falls-hoz.Kb egy órát autókáztunk,mikor elértük a várost.*
-Menj be a városba,kerülünk egyet és utána én bemegyek az erdőbe. *Mondtam határozottan és GAbe bólintott.*

...