*A konyhában brassói illata csapta meg az orrom.Szemeim egy pillanatra lehunytam és mélyet szippantottam.*
"Istenem,ez mesés!"
*Előkotortam két tányért,evőeszközöket és mint a jól nevelt gyerekek szedtem a nővéremnek is és magamnak is.Most nem volt kedvünk a nappaliba kimenni,így bent ettünk a konyhában.A nővérem lázasan mesélni kezdett,hogy ki mit csinált a suliban.Én csak gépiesen rágtam,néha bólogattam,vagy felhorkantam,olykor elmosolyodtam.Testileg ott voltam,de lélekben máshol.*
"Ez a Godric akkor se hagy nyugodni....van a fazonban valami...sexy egy dög azt meg kell hagyni,de ahogy néz...Jééézusom!Mint aki a bugyimig lelát!" *megborzongtam*
"És ez az Amina is?Az apja ott hagyta őket-nem csodálom-....jóóó tudom,együtt kéne éreznem vele,de nem megy...az nem én vagyok!Viszont azok a gondolatok....egész érdekesek voltak...semmi ép-kézláb mondat nem volt,de egynémelyik szó azért....na mindegy....majd figyelek!"
*Egy kéz rángatni kezdett.Összeszűkült szemmel fordítottam a fejemet a támadóm irányába.*
"Jah ez a nővérem!Basszus..." *csaptam magam homlokon gondolatban*
-Chery!... Cher!Figyelsz te rám egyáltalán? *kérdezte a tesóm,tovább rángatva a karom*
-Igen,persze,hogy ne figyelnék! *mondtam zavarodottan*
-Akkor miről beszéltem neked eddig? *nézett rám kérdőn*
-Hát....hát a...arról na! Tudod,te is ,akkor meg minek kérdezed?
*A nővérem legyintette egyet.Látta,hogy ennek semmi értelme és inkább tovább evett.Én is inkább ezt tettem Jeremy arcának a felidézésével egyetemben.*
*Miután mindketten elvacsoráztunk,megkérdeztem,hogy elmosogassak e,mert én ennyire jó fej vagyok.De csak nemet intett a fejével.Megrántottam a vállaim és a szobámba indultam fel.A nappaliban még felkaptam a telefonom és a zacskót.*